Somogyviszló vára

Somogyviszló - Várdomb

Somogyviszló északi határában él egy dűlőnév:Várdomb. Pesthy Frigyes (1864) országos helynévgyűjtéséből értesülünk róla: „Viszló község Somogy megyében, a szigetvári járásban fekszik. …Várdomb: Ez valamikor török vár lehetett, melynek omladékai láthatók.”
A községben máig is élnek a Várdombbal kapcsolatos néphagyományok: A szájhagyomány szerint a Várdombon a török időkben vár állott, melyet alagút kötött össze Szigetvárral. A köveit, tégláit szétszedték és kézről-kézre kellett adogatni a szigetvári vár javításához. Közelébe templom állott, innen a hely neve Török-templom, itt ma is sok tégla és cseréptöredék kerül elő.
A Várdombon fellelhető kerámiamaradványok közül a legkorábbiak a bronzkorba vezetnek, ekkor, 3500 évvel ezelőtt itt egy falusias jellegű település létezhetett. A X-XI. századig követhetők a magyar megtelepedés nyomai, a kerámia mellett sírokról is van tudomásunk a korból. A virágkorát azonban a XIV-XV. században élte a település, melynek jellegzetes díszítésű edénymaradványai is előkerültek.
A XIII-XIV. században épülhetett ki korabeli párhuzamok alapján a Várdombon álló udvarház(ak) körül az a föld-fa palánk, mely váracska szerűen megerősítette a helyet. Az így megerősített udvarházat a források szokták castelum-nak, mai szóhasználattal élve kisvárnak nevezni.
A fő védelmet a fa palánk jelentette, melyet a kőből, téglából épített udvarház köré építettek, ezt esetenként kaput védő toronnyal látták el.
A Várdomb legmagasabb pontján látható egy elszántott árokkal és sánccal övezett kisebb terület is, melynek közepében talán egy lakótorony állhatott. A viszlói kisvár nem lehetett alkalmas nagyobb támadás kivédésére, portyázó-rabló csapatok ellen nyújthatott védelmet a helyi nemesek és az idemenekülő környékbeliek családjainak.
A felszíni maradványok szerint a török háborúk korai szakaszában, talán a XVI. század elején, eshetett áldozatul az ellenségnek. Feltehetően tűzvész következtében pusztult el, talán 1526-ban a településsel együtt. A későbbiek során nem említik a várat, sem néhai nagyszerű templomát.

2008. év novemberében készült el az alábbi nem méretezett terepasztal a helyszínen tapasztalható terepjelenségek alapján történt rekonstrukciós kísérlet után.
Készítette: id. Lebedy János és Lebedy Janó (Zariaspa)